Mikor az angolok kifutottak a gyepre, érezni lehetett az indulatot a levegőben - mondta Fabio Capello, aki a Daily Mailnek adott exkluzív interjút. Az a Capello, aki Roy Hodgson elődjeként végigcsinálta a fiúkkal a selejtezőket és kijuttatta az angol válogatottat a 2012-es Eb-re.

"Anglia a részemmé vált. A kihívás, hogy oly sok idő után végre elérhetünk valamit: ez az, amiért akartam ezt a munkát. Ez az, amiért barátom, Roy Hodgson is akarta ezt. Nehéz a tévében nézni mindezt, miközben ott ülnél a kispadon a csapattal. Az álom, hogy kupákat nyerjünk, elérni azt, hogy az emberek boldogan térjenek haza, mindez hiányzik, de ez így van rendjén. Anglia a részemmé vált, négy évig dolgoztam együtt a játékosokkal."

Az első, a franciákkal vívott meccs rendkívül fontos volt: nagy nyomás nehezedett a csapatra és a kapitányra is, Capello azonban nem elégedett, mert úgy látja, egyik csapat sem vállalt rizikót, ehhez nem bíztak eléggé magukban. A védekezést jónak tartotta és Joe Hart munkájával is elégedett, ahogy Gerrardal is: nagyon veszélyes távolról és a szabadrúgásoknál. John Terry pedig a csapat lelke. "Remélem, Roy boldog lesz a harmadik mérkőzés után! Azt akarom, hogy győzzenek!"

Capello felidézi a 2010-es világbajnokság nyitó meccsét, azt a bizonyos lehangoló döntetlent eredményező USA meccset, majd így folytatja: "Ha az első mérkőzést megnyered a csoportodban, nagy lépést teszel előre. Ha veszítesz, vagy döntetlenre hozod, máris rajtad van a nyomás", és bevallja, akkor, ott igazán be volt tojva.
Az olasz úgy véli, gyakran az a probléma, hogy a játékosok a válogatottban nem teljesítenek úgy, mint klubcsapataikban, ezt nem egyszerű orvosolni, majd hiányolja és méltatja Rooneyt, akiről úgy gondolja, központi figura lehet a nagy tervekhez, a negyeddöntőbe jutáshoz. Rooneyban az elhivatottságot szereti, nagyon különleges játékosnak tartja, különleges adottságokkal és úgy tartja, ő a világ egyik legjobb futballistája.

Capello ezután a többi csapatot elemezgeti. A németekről, a portugálokkal vívott meccset látva, úgy vélekedik, ez már nem ugyanaz a csapat, mint a 2010-es. Lassabbak és kevésbé izgalmasak. Tisztában van azzal, hogy a spanyol csapat az etalon. Hogy az olaszok ellen csatár nélkül álltak pályára, nagy magabiztosságra vall. Az oroszokon meglepődött az első meccsük után, igazán fantasztikus csapat. Veszélyesek, de a téli szünet is segített nekik. Gyorsak, támadóak. Mikor az angolok az ukránokkal játszanak majd, ugyanezzel kell szembenézniük. Ha nem győznek, az nagy problémákhoz vezethet.

Hát, az nagyhoz. Mitszótok?

.