Engerland

Egyetlen 11-esen múlott, hogy a Team GB most nem a brazilok elleni elődöntőre készül. De nem azon a büntetőn, amit a hosszabbítás legvégén Sturridge kihagyott (abban semmi meglepő nem volt), hanem amit még a rendes játékidőben puskázott el Ramsey. A meccsen ugyanis két 11-est is befújt a bíró a briteknek, az elsőt még berúgta a wales-i, de csak éppen hogy. Ha van egy kis esze Pearce-nek, a második büntető előtt beszól a pályára, hogy végezze el más. Utólag persze könnyű okosnak lenni, mégis bosszantó, hogy mindössze ennyin múlott a továbbjutás (meg azon, hogy az eddig kiváló Butland most először nyúlt mellé). A koreaiak nagyon masszívan védekeztek, negyedóránként vezettek 1-1 veszélyes támadást is, de nem tűntek verhetetlennek. Pearce ugyanazzal a csapattal állt fel, mint Uruguay ellen, ami bölcs döntés volt, a cserék viszont nem sikerültek. Giggs padoztatásának jogossága akkor igazolódott be, amikor beállt, és egymás után osztogatta a homály labdákat. A kapitányt persze nem lehetett kihagyni, viszont érthetetlen, miért pont Bellamy helyére kellett behozni, amikor a baloldalon Scott Sinclair jóval kevesebb vizet zavart. Az erejével láthatóan teljesen elkészült Sturridge-ot is felesleges volt pályán hagyni (pláne, hogy ő elve egy komoly betegség után érkezett az olimpiára), az utolsó 11-est rábízni meg végképp baklövés volt.

Nagyon sok mindent mégsem lehet Pearce és a Team GB szemére hányni. Olyan csapatok ellen kellett játszaniuk, akik a különféle korosztályos válogatottakban évek óta együtt szerepeltek, míg a brit keret, ebben a formában, soha nem játszott együtt. Ehhez képest egyáltalán nem vallottak kudarcot, a játék meccsről meccsre javult, a végén pedig az eleinte passzív hazai közönség is melléjük állt. Hiányzott valami plusz a csapatból (mondjuk: Bale és/vagy Beckham), ettől függetlenül nagy kár, hogy valószínűleg most láttunk utoljára brit futball válogatottat olimpián - vagy bárhol máshol. 

Sturridge góljával legyőzte Uruguay-t és veretlenül jutott tovább a csoportjából a brit válogatott. Helyenként 68%-os volt a labdabirtoklási arány, de nem Suárezék javára... Ennek ellenére a második félidőben Uruguay többet támadott, de Butland (megint) hibátlanul védett, a Cleverley-Allen-Ramsey középpálya pedig olyan labdabiztos volt, amilyen brit csapat ritkán szokott lenni, pláne nemzetközi meccsen. (Figyelsz, Roy bácsi?) Dicséretet érdemel még: Bellamy (Giggs pihenője miatt ő lett a csapatkapitány), Sturridge és Bertrand. A folytatás szombaton lesz, a negyeddöntőben a dél-koreai csapatot kellene legyőzni. (Előtte beharangozó itt a blogon.)

в-у footyroom.com by footyroom

Megtörtént, amire valószínűleg kevesen számítottak. Az önmagában még (szerencsére) nem meglepetés, hogy a brit csapat legyőzte az Egyesült Arab Emirátusok válogatottját, de hogy a csütörtökihez képest ezt helyenként egész pofás játékkal tette, az már igen. Mindezt 82 ezer néző előtt, a Wembley-ben.

Az EAE annyira nem gyenge csapat, mint amennyire a végeredményből tűnik, néha már-már brazilos könnyedséggel gurigáztak, Giggsék viszont sokkal többet támadtak. A csapatkapitány gólja után (ezzel az olimpiák történetének legidősebb gólszerzője lett), el is lehetett volna gyorsan dönteni a meccset, de sikerült elszórakozni az összes helyzetet. A védelemről megint kiderült, hogy finoman szólva nem az igazi (mindent elmond erről a csapatrészről, hogy az amúgy tehetséges, de a Manchester City-ben is elég sokszor bakizó Richards-nak kellene összefognia), az egyenlítő gólban gyakorlatilag mindenki benne volt. Pearce ezúttal szerencsére jól cserélt, lehozta a hasznosan játszó, de elfáradt Giggs-t, a helyére érkező Sinclair egyből gólt rúgott Bellamy passzából. Végül a mezőny talán legjobbja, Cleverley adott egy zseniális labdát Sturridge-nek, aki lazán átemelte a kapus fölött. Osztályzó a tovább után.

Sejthető volt, hogy az alig egy hónapja összeállt brit válogatott nem fog rögtön az első tétmeccsén űrfocival előállni, de abban azért reménykedtünk, hogy legalább a csoport leggyengébb(nek tűnő) csapatát legyőzi. Nem győzte le, pedig jól indult a meccs, Bellamy már a 20. percben megszerezte az első gólt, és nem úgy tűnt, hogy az afrikaiaktól tartani kéne a továbbiakban. El is csordogált a meccs langyos unalomban, Szenegál a második félidőben viszont egyre többet támadott, úgyhogy az egyenlítő gól nem hatott éppen a meglepetés erejével. Lehetne ugyan a közönséget is cseszegetni, hogy nem ordította magát rekedtre, de ezen nem nagyon mit volt csodálkozni: utoljára 52 éve játszott a brit válogatott, nincs szurkolótábora, nincsenek rigmusok; az lett volna a furcsa, ha a semmiből hirtelen materializálódik egy brit kemény mag. Pearce már inkább megérdemli a kritikát, amiért nem volt képes legalább a félidőben felrázni a csapatot. A fiatal korában világklasszisnak számító Giggs sajnos nem igazi vezéralkat, ráadásul 38 évesen már nem tud egy egész meccset végigtolni (vagyis tud, de az 50. perc után már csak csökkentett üzemmódban fut). Érthetetlen, hogy a lendületes, kreatív Ramsey miért csak kispados. Sovány vigasz, hogy a lejárt szavatosságú 4-4-2 helyett legalább 4-3-3-ban játszik a csapat. (Most sajnálhatjuk igazán, hogy Rose helyén nem Bale játszik. (A walesi majomember sérülésre hivatkozva mondta le a válogatottságot, pedig tegnap előtt már pályára is lépett a Spurs amerikai túráján.) Komolyabb értékelésre nem vállalkoznék (nem láttam a teljes meccset), helyette itt a Daily Mail osztályzása:

Butland 7; Taylor 6, Richards 5, Caulker 7, Bertrand 6, Cleverley 6, Allen 7, (Ramsey, 6), Giggs 6, Bellamy 8, (Cork -), Sturridge 6 (Sordell 6), Rose 7

A folytatás nem túl biztató: a torna egyik esélyesének tartott Uruguay és a tegnap elég meggyőzően játszó Egyesült Arab Emirátusok ellen legalább 4 pontra lenne szükség. Utóbbi meccs július 29-én, előbbi augusztus 1-én lesz.

Beckham nagyon szeretett volna bekerülni a brit olimpiai csapatba, de Stuart Pearce másként gondolta. Becks viszont van olyan jó arc, hogy nem sértődött meg: amikor felkérték, hogy lepje meg a szurkolókat, akik egy bevásárlóközpontban felállított fotófülkében tehettek hitet a válogatott mellett, igent mondott. A reakciók: