Úgy néz ki, Roy papa a nyerő csapaton ne változtass (ha csak egy világklasszis csatár nem jelentkezik játékra) elvet vallja, úgyhogy alig 45 perc múlva ezek a játékosok fognak kifutni az olaszok ellen:
Hart, Johnson, Terry, Lescott, Cole, Milner, Parker, Gerrard, Young, Rooney, Welbeck
Az ellen felállása:
Buffon, Balzaretti, Abate, Barzagli, Bonucci, Marchisio, De Rossi, Montolivo, Pirlo, Balotelli, Cassano.
Lehetne érvelni amellett, hogy ha továbbra is az ívelgetés jelenti a legnagyobb fegyverünket, akkor Carroll-nak több hasznát vennénk (talán), mint Welbecknek; vagy elmorfondírozni rajta, hogy Milner - ha már ennyire szerelmes bele Hodgson és mindenképpen játszania kell - középen, Pirlo nyakán lógva hasznosabb lenne, a két szélen pedig Walcott és AOC kergethetné őrületbe a nem túl gyors olasz védőket a kissé formán kívül lévő Young helyett, de az a helyzet, hogy már nem ezen fog múlni Anglia esetleges elődöntője. A lényeg, hogy a pályán lévők elhiszik-e hogy megszakítható az angol átok, hogy képesek-e 90, vagy akár 120 percig koncentrálni, és nem azon agyalni, hogy "csak el ne kúrjuk." Az angol válogatott nagyjából túlteljesítette a tervet, most már nincs mit veszteni. Úgyhogy akár nyerhetnénk is.