capout.jpgLelépett az olasz. Ha most 2010 júliusát írnánk, talán még pezsgőt is bontanék (olaszt, természetesen). Így, ebben a formában viszont nem nagyon van okunk az eufóriára. A kisebb probléma, hogy újra az angol válogatotton röhög a futballvilág, a nagyobb, hogy négy hónappal az EB előtt lehet mindent a nulláról kezdeni. Ez éppenséggel nem is lenne akkora hátrány, ha adottak lennének egy tabula rasa feltételei, úgy ahogy azt nemrég Gary Neville is felvázolta. Vagyis: kidobni az „öregeket”, és német mintára egy fiatal, energikus csapatot építeni – Hartra, Wilshere-re, Cleverley-re, Rooney-ra, Strurridge-re és a többiekre. Csakhogy sehol a láthatáron egy angol Jogi Löw, egy olyan szakmailag felkészült, még nem nyugdíjas korban járó edző, aki egyben pszichológusnak is kiváló. De ha lenne is egy ilyen ideális jelölt, a jelenlegi FA-vezérkar gondoskodna róla, hogy előbb-utóbb nem csak a kispadtól, de az élettől is elmenjen a kedve. Melyik vajon az a menedzser, aki szó nélkül tűri, hogy a futballszövetség a megkérdezése nélkül leváltsa az általa kinevezett csapatkapitányt? Gerinces ember ilyen szituációban csak egyet tehet – azt, amit Capello. Adódik a kérdés, hogy ha neki sem sikerült kellő autonómiát kivívnia ahhoz, hogy belátása szerint igazgathassa a csapatot, akkor ki az, aki erre képes lehet. Ebbe a rendszerbe, sajnos, bele van kódolva a konfliktus.

capred.JPGAnglia népe most Redknapp-ért kiállt. Az öreg ’arry legfőbb szexepilje, hogy nem külföldi. A Capello-érából a többség azt a tanulságot vonta le, hogy hazai menedzser kell a nemzeti csapat élére. (Ugyanez volt a közhangulat Eriksson távozásakor is, akkor McClaren következett – úgy látszik arrafelé sem túl hosszú a kollektív emlékezet.) A jelöltek száma így aztán meglehetősen limitált, Redknapp-nek nem nehéz kiemelkednie a mezőnyből. Ha eltekintünk attól a körülménytől, hogy Capellóhoz vagy Erikssonhoz hasonlóan soha nem dolgozott még válogatottnál, és „nagy csapatnál” is csak egyszer (már amennyiben a Tottenham nagy csapatnak minősül), illetve hogy új munkakörében pont az egyik legfőbb skilljét, a wheeler-dealerkedést nem tudná hasznosítani, akkor valóban nem rossz ötlet a jelölése.

Ha viszont nemet mondana, ami nem elképzelhetetlen, tekintve a Tottenham jelenlegi pozícióját, akkor az FA bölcsen tenné, ha – szembegyalogolva a népakarattal – mégiscsak külföldön keresné az utódot. Capellóra anno azért esett a választás, mert azt remélték, hogy az olasz által megkövetelt fegyelem (pályán kívül és belül egyaránt) jó hatással lesz a maguktól elszállt sztárjátékosokra. Hogy ez végül nem így lett, az nagyrészt Capellónak köszönhető (az első perctől látszott, hogy nem neki lett ez a munkakör kitalálva), de ettől még nem biztos, hogy az elgondolás rossz volt. Nem lenne tehát butaság egy olyan szigorú szakembert keresni, mint amilyen egykoron Don Fabio is volt, de azzal a kitétellel, hogy a CV-jében legyen ott a válogatott tapasztalat is. Ilyen jelöltből sem sok van, de az egyik, Guus Hiddink, éppen munkanélküli.

A legrosszabb opció talán a Hollandia ellen beugró Stuart Pearce lenne, akihez képest még McClaren is karakteres edzőnek számít, de a jelen helyzetben, a jelen körülmények között nincs az Guardiolába oltott Mourinho, aki garantálni merné, hogy Anglia számára ez az EB máshogy fog végződni, mint az előző vébé.

Innen szép nyerni. 

(Újdonság: a Facebookon is elérhető a blog, tessék minket szeretni.) 

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény capello eb találgatás

A bejegyzés trackback címe:

https://engerland.blog.hu/api/trackback/id/tr714085475

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.